Bár szerintem többévnyi
lemaradásom van a tévészakács-sorozatokban (is), és a lemaradás egyre csak nő, az
utóbbi időben Nigella, Jamie ésHugh helyett inkább Rachel Allen műsorait próbálom
elkapni. Most, hogy az itthon megjelent könyvét lapozgattam, rá is jöttem, miért ez a szimpátia:
mert nincs benne semmi modorosság és erőltetettség, közvetlenséget és
egyszerűséget sugároz, nyugodtan lehetne bármelyikünk szomszédasszonya, aki
hétköznapi egyszerűséggel, de változatosan főz. Pont ilyen a szakácskönyve
is, A család kedvencei ( T.bálint könyvkiadó ). Nem mondanám alapszakácskönyvnek, hiszen szükséges
hozzá némi előképzettség, de a receptjei tökéletesek olyanoknak, akik ki
szeretnének kicsit lépni a megszokott konyhai sablonokból, de nem akarnak
rögtön egzotikus hozzávalókkal teli, bonyolult receptekkel birkózni, hanem
szeretnék változatos, egyszerűen elkészíthető, ötletes ételekkel elvarázsolni a
családot, olyanokkal, amire azt mondhatják: nahát tényleg, ez nekem is eszembe
juthatott volna...
A könyv tematikusan csoportosítja a recepteket, különféle családi eseményekhez
és alkalmakhoz igazítva, emellett van benne jópár alaprecept is a rántástól a
sós-édes tésztákig.
Nálunk persze mindjárt egy
édességre esett a választás, ami nem csoda, megvolt az apropója, a gyermekmunka
igénybevételével betakarított idei mogyorótermés….
Hozzávalók: (26 cm-es kapcsos
vagy kerámia formához, 12-16szeletet ad ki)
25 dkg liszt
12,5 dkg vaj
2,5 dkg porcukor
1 kis tojás felverve
10 dkg barnacukor
3 ek víz
5 dkg vaj
75 ml tejszín
15 dkg durvára aprított, megpirított mogyoró
20 dkg étcsokoládé
2 dl tejszín
A lisztet és a hideg vajat
aprítógépben morzsásítottam, majd kézzel gyorsan homogénre gyúrtam a cukorral és a felvert tojással.
Centis koronggá lapítva folpackban 20 percet pihent a hűtőben.
A hűtőből kivéve kézzel pár perc
alatt átgyúrtam és 2 réteg folpack között 30 cm átmérőjű körré nyújtottam.( kb.
3 mm vastag lesz így a tészta) ( Ha a széle törne, akkor a 26-os formával ki is
vághatjuk belőle a forma aljának megfelelő méretű tésztát, a maradékot pedig vékony
hurkává sodorjuk és abból képezzük körben a peremet.)
A tésztára sütőpapírt tettem,
lencsét öntöttem rá, és 180 fokon 20 perc alatt készre sütöttem(vaksütés), de
az utolsó 2 percben kiöntöttem a sütőlencsét és kivettem a sütőpapírt.
A cukrot lábasba raktam,
rákanalaztam a vizet, és keverés nélkül kb. 10 perc alatt közepes lángon
karamellizáltam. A tejszínt felforrósítottam, a karamellt lehúztam a tűzről,
ráöntöttem a forró tejszínt (óvatosan, nehogy nagyon felbugyogjon), elkevertem,
és visszatettem kis lángra, hogy teljesen összeolvadjon, majd a legvégén
hozzáadtam a vajat. A durvára vágott mogyorót a tésztára terítettem, ráöntöttem
a karamellt és hűlni hagytam.
A tejszínt felforrósítottam és a
kockákra tördelt étcsokira öntöttem. 5 percig állni hagytam, simára kevertem,
majd a torta tetejére öntöttem. Nem kell hűtőbe rakni, csak hűvösebb helyen 2-3
órát hagyni megdermedni.
Csodálatos lett! :) Én is kinéztem, majd valamilyen alkalomra időzítem. :)
VálaszTörlésÓ de nagyon jól néz ki ez a sütemény!! Köszönjük a receptet.
VálaszTörlés