Répatorta keksz és Fresh Expressz

Többféle stratégiát követünk, amikor felépítünk egy háztartást. (Kivéve, hogy bármilyen konyhagép, ha piros, jöhet azonnal :) ) Van aki sokáig vár egy mindentudó ezerfunkciós csodamasinára, van aki pedig lassan építkezik. Én az utóbbi csapatba tartozom, - főleg, hogy van egy lélektani határ, ami fölött az ember elgondolkozik, hogy csodamasina tud-e annyit, mint egy kisebbfajta nyaralás -  és bár az alap kézimixertől már messzire jutottam, a különféle vágó- és reszelő szerkezetek nem voltak nálunk gépesítve. Ezért is mondom mindig, hogy a sajtreszelés  férfimunka... A májusi jó idő tavaszi zöldségdömpingje idején pedig csak szeletelek, karikázok, aprítok... A legjobbkor jött a Moulinex felkérése egy nagyonpiros Fresh Expressz tesztelésére.

Amikor megkaptam, azonnal kipróbáltam az összes betétet a hűtőben fellelhető zöldségeken - van finom- és durvareszelő, szeletelő, kaparó- és krumplireszelőhenger hozzá - , és úgy döntöttem, felesleges is gondolkodni, hova rakjam el, mert jó lesz, ha mindig kéznél van, kinn a konyhapulton. A különféle vágóélek cseréje teljesen egyszerű, gyorsan megy - csak enyhe csavarás - azonnal elmoshatóak, majd újra használhatóak. Ha kitapasztaltuk, milyen erővel érdemes adagolni a belevalókat, akkor a tisztítást leszámítva hihetetlen mennyiségeket dolgozhatunk fel pár perc alatt. És bár nem ez a legfontosabb, de fontos  az az apró részlet is, ahogy megoldották a zsinór elrejtését,  nem kell tekergetni, rakosgatni, nem akad bele gyerek, nem lóg bele a felvert tojásba, és a vágóhengerek is kompaktan tárolhatók,  így a gép  csinosan és pirosan várja a karikázni, reszelni- és szeletelnivalót.

És bár nagyon kézenfekvő lenne most valami salátás recept, én egy süti mellett döntöttem, a belevaló negyedkiló (új)répával a Fresh Expressz fél perc alatt végzett....

Hozzávalók: ( 50-60 db fél, azaz 25-30 kész kekszhez )

20 dkg vaj

30 dkg cukor (karcsúsított verzió az eredeti 42 dkg-hoz képest...)

2 tojás

1 tk. vaníliakivonat

20 dkg liszt

1 tk. sütőpor

1 tk. szódabikarbóna

1 tk fahéj

1/4 tk őrölt gyömbér

1/4 tk. őrölt szerecsendió

25 dkg finomra reszelt sárgarépa

12 dkg zabpehely (aprószemű)

-a töltelékhez:

20 dkg natúr krémsajt (Philadelphia, de a sajátmárkásak is teljesen jók)

10 dkg vaj

10 dkg porcukor

1 tk. vanílliakivonat

A puha vajat 4 perc alatt kézi mixerrel habosra kevertem a cukorral, majd  elkevertem benne a tojásokat és a vaníliát.

Rászitáltam a lisztet, amibe előzőleg belekevertem a sütőport, szódabikarbónát  és a fűszereket, simára mixeltem, majd egy fakanállal egyenletesen elkevertem a sűrű masszában a zabpelyhet és a sárgarépát is.

Ezután hűtőbe raktam. ( Minimum egy órát kell pihentetni.)

A sütőt 180 fokra előmelegítettem, és sütőpapírral béleltem a tepsiket. A tésztából egy nagyobb teáskanál segítségével gyorsan kisebb diónyi gombócokat formáztam, és egymástól jó öt centi távolságban rakosgattam a tepsibe, a tetejüket enyhén lenyomva. 12-15 perc volt a sütési idejük, nem kell kiszárítani, ha érződik az illata, már figyelni kell, amikor a széle kezd pirulni, ki lehet venni. Ekkor még puhák a kekszek, legjobb egy tortalapáttal leemelni a papírról, és rácson hagyni kihűlni.

( A gombócok ijesztően elkezdenek a tepsi fele olvadni a sütés kezdetén - pont mint a cookie-k - de ez teljesen normális.)

A krémsajtos töltelék szobahőmérsékletű hozzávalóit pár perc alatt habosra kevertem a kézi mixerrel, és azzal töltöttem a sütiket.

Martha Stewart :Cookie c. könyvéből, mínusz összesen 22 dkg cukor, és a mazsolát is feleslegesnek ítéltem hiszen az is édesít rendesen.